Balatonfüred 2013

A szülinapom aprója gyanánt kerítettünk sort egy újabb wellnessre (és egyben nyaralásra is) Balatonfüreden. Tavaly nem sikerült lejutni a Balatonra pancsolni, így idén mindenképpen szerettük volna magunkat belevetni a magyar tengerbe. De azért nem bíztuk a véletlenre: ha az időjárás mégis közbeszólt volna, ellehetetlenítve a szabad ég alatti mártózást, még mindig ott volt a fedett wellness-részleg és a benti programlehetőségek. Az idő azonban ennél jobban nem is állhatott volna a mi oldalunkra, így mindenből sikerült kivenni a részünket sőt!.

Választásunk az Anna Grand Hotelre esett és ezúttal 3 éjszakára mentünk, hogy mindenre bőven jusson időnk, a következő csomagajánlattal:

  • Szállás kétágyas szobában
  • Svédasztalos pezsgős reggeli
  • Svédasztalos vagy 4 fogásos menü vacsora az Anna Grand Hotelben (létszám függvényében)
  • Welcome drink
  • Személyenként 15% kedvezmény, wellness szolgáltatásaink igénybevétele esetén
  • 50%-os kedvezmény kupon bowling szolgáltatásunkra
  • Személyenként 1 sütemény vagy 2 gombóc fagylalt
  • Fürdőköpeny
  • Internet, szobaszéf
  • A wellness-részleg korlátlan használata: úszómedence, élményfürdő, jacuzzi, finn szauna merülő medencével, infraszaunák, gőzkabin, élményzuhanyok, Kneipp-taposó, jégkút

Utazás

Számottevő panaszra igazán nincs oka, aki Székesfehérvárról szeretne eljutni Balatonfüredre, ugyanis busz és vonat is viszonylag sűrűn közlekedik. Mi a vonat mellett voksoltunk, mivel könnyebb a szinte szétrobbanásig megpakolt bőröndöket és hátizsákokat szállítani és jobban is el lehet férni. Ráadásul személyvonattal mentünk, így egész takaros és szép, klímás szerelvényt kaptunk – az más kérdés, hogy odaútnál félúton elfogyott a klímaszussz, visszafelé pedig nem is volt a lentebb lévő ülőhelyeknél, de legalább nem kellett az indokolatlanul bevezetett pótjegyeket igénybe vennünk (és még jófej, sztorizgatós fiatal kalauzt is kifogtunk visszaúton :)).

A városban a vasút és a buszpályaudvar egy helyen található, így számottevő különbség a hotelig megtett gyaloglásnál nincs, mondjuk ez annak is köszönhtő, hogy Füreden aztán nincsenek nagy távolságok, 10 percbe sem került elkeveredni az Anna Grand-ig – amit a nagy hőségben igencsak megnyugtató tényként kezeltünk.

Hotel

A sétánynál található épületmonstrum könnyedén megközelíthető, nagyon szép helyen található parkokkal és zöldövezettel körbevéve. Ahogy egyre közeledtünk a hotelhez, egyre jobban megtetszett a sétány és környékének nagyszerű és gyönyörű kialakítása, a sokféle zölddel, szökőkútakkal és közlekedőkkel. Úgy vélem bátorkodhatok kijelenteni, hogy ez az eddigi egyik legszebb hely, ahol életem során jártam!

A hotel több épületből tevődik össze, a fő résztől jobbra (vagy éppen balra, attól függ honnan nézzük :)) található az Anna-bál helyszínéül is szolgáló létesítmény a bálteremmel és az étteremmel. Pár utcácskával lejjebb pedig az Ipoly Residence szárny kapott helyett a lakosztályokkal, bár véleményem szerint ez a külön elhelyezkedés nem igazán kedvező dolog, így ugyanis sokkal nagyobb távolságot kell megtenni mind az étteremig, mind a főwellnessig és kilátás tekintetében sem számít olyan különlegesnek, hiszen az alsó szinteken lévő erkélyekből szinte csak a parkra és a nagy embertömegre lehet nézni.

Ha belép az ember a recepcióra már rögtön érezhető az elegencia megléte, nem hiába, az épület 1786 óta áll rendületlenül, így a monumentalitásához még ez is ad egyfajta plusz fennköltséget. Főleg az tetszett, ahogy a régi épület elemeit ötvözték az új elrendezéssel (pl. plusz egy lépcsősor, egy nagyterem hatalmas ajtói, mögötte kisebb ajtókkal szobává alakítva a teret). Először a modernebb elrendezésű szobába szerettünk volna menni, de arról lekésve klasszikus szobát kaptunk, amit így utólag egyáltalán nem bántam meg, szerintem a hotel hangulatához ez a fajta szoba sokkal inkább illett. A szokásos felszereléseket tartalmazva csupán az lógott ki a sorból, hogy vezeték nélküli internetezési lehetőségre csak a közös helyiségekben volt lehetőség, ez eddigi wellnessezésünk során most fordult el először (tudom, nem internetezni jön el ide az ember, de laptop nélkül, csak okostelefont használva azért jól jött volna).

    

Wellness

A kacskaringós folyosókon eltartott egy ideig, mire kiismertük magunkat és elevickéltünk a wellness részlegig, mely az épületen belül és kintről is megközelíthető. Tartalmaz egy úszómedencét, egy nagyon élménymedencét, egy jacuzzit, valamint számos szaunát, plusz az részleg mellett a szabad ég alatt napozásra is lehetőség nyílik. Bár az egész oldalsó része és a teteje üvegből van, a nagy melegben sem volt elviselhetetlen a benti hőmérséklet, bár a 35/36 fokos jacuzzi akkor éppen nem esett túl üdítően, de az élménymedencék így is hűsítőleg hatottak és csak a részlegre belépve ütött meg a páradús, fülledtebb levegő. Mi mazochisták persze kánikulában is szaunáztunk, én leginkább az infraszaunát preferáltam, a gőzszauna számomra túl extrémnek bizonyult, a finn pedig szimplán túl melegnek :D. Az viszont tetszetős volt, hogy a finn mellett közvetlenül is volt egy minimedence, amely sec perc alatt lehűtött.

   IMG_0042_2

Szolgáltatások

Szülinapom révén kaptam az Úrfitól egy 50 perces egész testes relax masszázst, ezzel megvolt a második professzionális nyomkodásom is, hát mit mondjak a nevét nem véletlenül kapta, sikerült alfába (vagy még lejjebb) lemenni, szerintem még el is bóbiskoltam egy picit, de nagyon jól esett. :)

Welcome drinkként egy-egy pohár bort kaptunk a vacsorához, mely mindhárom este svédasztalos volt tele finomabbnál finomabb levesekkel, főételekkel és desszertekkel. Én személy szerint szinte salátát ettem salátával köretként (kivételt képez az imádott krokett és a hercegnőburgonya), így a rukkola salátát mostantól teljes mértékben a kedvencemnek nyilvánítottam, bár eddig nem nagyon ettem, de innentől kezdve ez határozottan meg fog változni. :) A desszertekre mindenképpen kitérek, mert azok csak az igazán említésre méltóak! Nagyon ötletes megoldás volt, hogy minden kirakott édesség miniatűr adagokban volt szervírozva, például harmadakkora képviselőfánykocskák, süteménydarabocskák és kelyhecskék fogadtak bennünket minden nap, lehetővé téve, hogy egy vacsora alkalmával többet is megkóstoljunk belőlük. Az ízükről nem is beszélve! Nekem mindegyik telitalálat volt, amelyet volt szerencsém megízlelni, így mindenképpen rátette a vacsora pontjára az I betűt.

Pezsgős reggeli, hát igen… a svédasztal részeként ki volt készítve pár üveg pezsgő is, így szinte korlátlanul lehetett fogyasztani, éltünk is vele az 1-1 pohár erejéig, bár hozzá kell tennem nem vagyok egy pezsgős, így én 2-3 korty után inkább az Úrfira hagytam az elpusztítását, ami ellen nem igazán tiltakozott, sőt! :D

A hotel sarkában kapott helyet a Borharapó nevű kis borozó, itt részt vettünk egy borkostolón, én 4, az Úrfi pedig 5 bort kóstolt meg (plusz voltak hozzá szendicsek is), melyből aztán kikerült egy abszolút győztes is a Vivamus Balatoni Rosé Cuvée személyében. A felszolgáló bácsi eszméletlenül aranyos személyiség volt, így hát másnap este is ott találtuk magunkat a helyen, sajnos a többi ott töltött napunkon zárva volt, de ha nyitva lett volna az biztos, hogy még többször is lementünk volna. :)

A hotelben volt lehetőség minigolfozni, így nem haboztunk kipróbálni, de a kezdők szerencséje csupán addig tartott, amíg az első körön végigmentünk, amolyan próbamenetként, élesben, számolva az ütéseket bizony kijöttek olyan horribilis számok, hogy úgy vélem ez nem igazán lesz az én sportom (nagyban meg pláne nem).

A bowlingot is kipróbáltuk, ez már jobban tetszett, kezdve a pihe-puha cipővel, amit azonnal a szívembe zártam és mi tagadás nem is ment rosszul (néha azért “kicsit” megkopogtattam a golyóval a padlót). Bár volt egy kisebbfajta incidensünk a bowling kezelőjével. Még a recepción kaptuk azt az információt, hogy a wellness szolgáltalásokra és a bowlingra érvényes kedvezményünkre nem szól külön kupon, mindeki tud mindent alapon működik. Hát az ottani bácsi bizony nem tartozott a mindenki tud mindent kategóriába és rajtunk kérte számon miért nem szóltunk neki erről és így sztornózhat. Persze aztán kiderült a legvégén, hogy mindkét összeg (az eredeti és a kedvezményes is) bennmaradt a rendszerben kicsekkolásunkkor, így kompenzációként kaptunk újabb süteménykupont és egy üveg bort.

   

Helyi látnivalók

Már maga a hotel és a környéke is látnivalónak számít, de ezen kívül számos szép és érdekes épület, illetve műemlék található még Balatonfüreden, mi leginkább a sétány környékén andalogtunk, valamint ellátogattunk az Annagora Aquaparkba. Életem első aquaparkozása volt, ráadásul ismerősünk és egyben kedvenc Twitteresünk, @pinterq is csatlakozott hozzánk Gopro kamerájával együtt (aminek a végterméke hamarosan megvágásra kerül, de az Úrfival arra a következtetésre jutottunk, hogy bizony kell! kategória egy ilyen kis szerkentyű :)). Nem tudtam milyen veszedelmek várnak rám, de abszolút jól éreztem magam és minden csúszdát kipróbáltam. Mivel két pasival mentem – akik ráadásul már ismerték a helyet -, ki lehet találni melyik csúszdához navigáltak először… igen, a beszédes Kamikaze nevűhőz, ami az összes közül a legdurvább volt! De utána már bátran csúsztam mindegyiken, hiszen a legnehezebben már túl voltam. Bár a csúszdák közötti közlekedő utakon majd’ összeégett a talpunk a rekkenő hőség által, de az élvezetből mit sem veszítettünk. Úgy érzem vadászni kell még csúszdaparkok után, elkapott a gépszíj. :)

Utolsó este még véghezvittünk hárman egy 4 állomásból álló mászkálást, először kezdve a Balatonban való megmártózással, majd folytatva egy laza koktélozgatással a Larus Cafe Bar-nál, ahol a srácok egyedi keverésű koktélt kaptak, én pedig egy epres-vodkás-lime-os koktél mellett döntöttem, ami nagyon finom volt. Ezek után utunk egy söröző felé vitt, ahol legurítottunk még pár menetet, majd nagy éhezések közepette kerültünk jóval éjfél után a Peron Pizzériához egy kósza pizza után epedve, és kaptunk is! A hangulat ott hágott a tetőfokára, amikor az egyik srác mögöttünk előkapta a gitárját és ott zenélt a vendégeknek, melynek mondanom sem kell elsöprő sikert aratott. Körülbelül 4-kor keveredtünk vissza a hotelbe tele pocakkal, fáradtan, melyen a korai kelés mit sem változtatott, de abszolút megérte és megkoronázta az egész balatoni kiruccanásunkat (köszi Paliii! ;))!

   

Öszegzés

Úgy vélem az egyik legjobb döntésünk volt, hogy ezúttal nem 2, hanem 3 éjszakára maradtunk egy helyen, így legalább elég sok programot tudtunk megvalósítani, megannyi emlékkel gazdagodva. Az biztos, hogy ide még visszatérünk (mondjuk legszívesebben fognám magunkat és átköltöznék oda)!

You may also like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük